Modell: JM27-165Hz
27 hüvelykes QHD 165Hz MPRT1ms LED monitor játékhoz
Főbb jellemzők
- 27"-os, 2560x1440-es QHD felbontással
- MPRT 0,6 ms válaszidő és 165 Hz-es frissítési frekvencia
- DisplayPort és 2 db HDMI csatlakozó
- Nincs akadozás vagy szakadozás az AMD FreeSync technológiának köszönhetően
- A keret nélküli kialakítás jobb vizuális élményt nyújt
- Villódzásmentes és alacsony kék mód technológia
Miért használjunk 144 Hz-es vagy 165 Hz-es monitorokat?
Mi a frissítési gyakoriság?
Az első dolog, amit tisztáznunk kell, hogy „Mi is pontosan a frissítési gyakoriság?” Szerencsére nem túl bonyolult. A frissítési gyakoriság egyszerűen az a szám, hogy egy kijelző hányszor frissíti a megjelenített képet másodpercenként. Ezt úgy érthetjük meg, ha összehasonlítjuk a filmek vagy játékok képkockasebességével. Ha egy filmet 24 képkocka/másodperc sebességgel forgatnak (ahogy az a moziszabvány), akkor a forrástartalom csak 24 különböző képet jelenít meg másodpercenként. Hasonlóképpen, egy 60 Hz-es megjelenítési gyakoriságú kijelző másodpercenként 60 „képkockát” mutat. Ezek nem igazán képkockák, mert a kijelző másodpercenként 60-szor frissül, még akkor is, ha egyetlen pixel sem változik, és a kijelző csak a hozzá betáplált forrást mutatja. Az analógia azonban továbbra is egyszerű módja annak, hogy megértsük a frissítési gyakoriság mögött meghúzódó alapkoncepciót. A magasabb frissítési gyakoriság tehát azt jelenti, hogy képesek vagyunk magasabb képkockasebességet kezelni. Ne feledjük, hogy a kijelző csak a hozzá betáplált forrást mutatja, ezért a magasabb frissítési gyakoriság nem feltétlenül javítja az élményt, ha a frissítési gyakoriság már eleve magasabb, mint a forrás képkockasebessége.
Miért fontos?
Amikor a monitort GPU-hoz (grafikus feldolgozó egységhez/grafikus kártyához) csatlakoztatja, a monitor a GPU által küldött képet jeleníti meg, bármilyen képkockasebességgel, a monitor maximális képkockasebességével vagy az alatt. A gyorsabb képkockasebesség lehetővé teszi, hogy a mozgás simábban jelenjen meg a képernyőn (1. ábra), csökkentve a mozgás okozta elmosódást. Ez nagyon fontos gyors videók vagy játékok nézésekor.
Frissítési gyakoriság és játékok
Minden videojátékot számítógépes hardver renderel, platformtól vagy grafikától függetlenül. Többnyire (különösen a PC platformon) a képkockák a lehető leggyorsabban jelennek meg, mivel ez általában simább és szebb játékmenetet eredményez. Kevesebb lesz a késleltetés az egyes képkockák között, és így kisebb a bemeneti késleltetés is.
Előfordulhat, hogy a képkockák gyorsabban jelennek meg, mint a képernyő frissítési sebessége. Ha egy 60 Hz-es kijelzővel rendelkezel, amelyen egy másodpercenként 75 képkockát renderelsz, akkor „képernyőszakadásnak” nevezett jelenséget tapasztalhatsz. Ez azért történik, mert a kijelző, amely viszonylag rendszeres időközönként fogad bemenetet a GPU-tól, valószínűleg elkapja a hardvert a képkockák között. Ennek eredménye a képernyőszakadás és a szaggatott, egyenetlen mozgás. Sok játék lehetővé teszi a képkockasebesség korlátozását, de ez azt jelenti, hogy nem használod ki a számítógéped teljes kapacitását. Miért költenél annyi pénzt a legújabb és legjobb alkatrészekre, mint például a GPU-k és CPU-k, a RAM és az SSD-meghajtók, ha korlátozni akarod a képességeiket?
Mi a megoldás erre, kérdezheted? Magasabb képfrissítési gyakoriság. Ez azt jelenti, hogy vagy 120 Hz-es, 144 Hz-es vagy 165 Hz-es számítógép-monitort kell vásárolnod. Ezek a kijelzők akár 165 képkocka/másodpercet is képesek kezelni, és az eredmény sokkal simább játékmenet. A 60 Hz-ről 120 Hz-re, 144 Hz-re vagy 165 Hz-re való frissítés nagyon észrevehető különbség. Ezt egyszerűen látnod kell, és ezt nem teheted meg egy videó megtekintésével egy 60 Hz-es kijelzőn.
Az adaptív frissítési gyakoriság azonban egy új, élvonalbeli technológia, amely egyre népszerűbb. Az NVIDIA ezt G-SYNC-nek, míg az AMD FreeSync-nek nevezi, de az alapkoncepció ugyanaz. A G-SYNC-kel rendelkező kijelző megkérdezi a grafikus kártyától, hogy milyen gyorsan adja le a képkockákat, és ennek megfelelően állítja be a frissítési gyakoriságot. Ez kiküszöböli a képernyő szakadását bármilyen képkockasebességnél, egészen a monitor maximális frissítési gyakoriságáig. A G-SYNC egy olyan technológia, amelyért az NVIDIA magas licencdíjat számít fel, és több száz dollárral is megnövelheti a monitor árát. A FreeSync ezzel szemben az AMD által biztosított nyílt forráskódú technológia, és csak kis mértékben növeli a monitor költségét. Mi a Perfect Display-nél minden játékmonitorunkra alapértelmezés szerint telepítjük a FreeSync-et.
Érdemes G-Sync és FreeSync kompatibilis gamer monitort vennem?
Általánosságban elmondható, hogy a Freesync rendkívül fontos a játékokhoz, nemcsak a képtörés elkerülése érdekében, hanem az általánosan simább élmény biztosítása érdekében is. Ez különösen igaz, ha olyan játékgépet használsz, amely több képkockát ad ki, mint amennyit a kijelződ elbír.
A G-Sync és a FreeSync mindkét problémára megoldást kínál, mivel a kijelző ugyanolyan ütemben frissül, mint ahogyan a grafikus kártya renderelte a képkockákat, így zökkenőmentes, szakadásmentes játékélményt nyújt.
Mi a HDR?
A nagy dinamikatartományú (HDR) kijelzők mélyebb kontrasztokat hoznak létre a fényerő magasabb dinamikatartományának reprodukálásával. Egy HDR monitor képes a kiemelt részeket világosabbá tenni, és gazdagabb árnyékokat megjeleníteni. Érdemes HDR monitorra cserélni a számítógépét, ha kiváló minőségű grafikával rendelkező videojátékokat játszik, vagy HD felbontású videókat néz.
Anélkül, hogy túlságosan belemennénk a technikai részletekbe, egy HDR kijelző nagyobb fényerőt és színmélységet produkál, mint a régebbi szabványoknak megfelelően épített képernyők.
MPRT 1ms a mozgási szellemkép további csökkentésére
1MSVálaszidőCsökkenti a szellemképet és az elmosódást a pixelek átmenetekor, így a kaotikus pillanatokban is pontosan fókuszban tartja az ellenséget és a terepet.
10 bites színes kimenet0000000000 és 11111111111 között képes megjeleníteni a piros, kék és sárga színeket, ami azt jelenti, hogy a 8 bites rendszer színeinek 64-szeresét lehetne megjeleníteni. Ez 1024x1024x1024 = 1 073 741 824 színt képes reprodukálni, ami sokkal több szín, mint a 8 bites rendszer. Emiatt a képeken látható színátmenetek közül sok simábbnak tűnik, mint a fenti képen, és a 10 bites képek észrevehetően jobban néznek ki, mint a 8 bitesek.
