Augusztus 9-én Biden amerikai elnök aláírta a „Chip and Science Act”-et, ami azt jelenti, hogy közel három évnyi érdekverseny után ez a törvényjavaslat, amely nagy jelentőséggel bír az Egyesült Államok hazai chipgyártó iparának fejlődése szempontjából, hivatalosan is törvénnyé vált.

Számos félvezetőipar-veterán úgy véli, hogy az Egyesült Államok ezen intézkedései felgyorsítják majd Kína félvezetőiparának lokalizációját, és Kína továbbfejlesztheti a kiforrott folyamatokat a probléma kezelésére.

A „Chip és Tudomány Törvény” három részre oszlik: az A rész a „2022. évi Chip törvény”; a B rész a „K+F, Verseny és Innovációs Törvény”; a C rész pedig a „Legfelsőbb Bíróság 2022. évi Biztonságos Finanszírozási Törvénye”.

A törvényjavaslat a félvezetőgyártásra összpontosít, amely 54,2 milliárd dollár kiegészítő finanszírozást biztosít a félvezető- és rádióipar számára, amelyből 52,7 milliárd dollárt az amerikai félvezetőiparnak különítettek el. A törvényjavaslat 25%-os beruházási adójóváírást is tartalmaz a félvezetőgyártás és a félvezetőgyártó berendezések számára. Az Egyesült Államok kormánya a következő évtizedben 200 milliárd dollárt különít el a mesterséges intelligencia, a robotika, a kvantum-számítástechnika és egyebek tudományos kutatásának előmozdítására.

A vezető félvezetőgyártó vállalatok számára a törvényjavaslat aláírása nem meglepő. Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a chiptörvény lehet a legfontosabb iparpolitikai intézkedés, amelyet az Egyesült Államok bevezetett a második világháború óta.